iannis xenakis (nem, ez még nem az ígért bejegyzés róla) vetette fel sztochasztikus folyamatok használatát különböző makro (zenei) és mikro (hanghullám) formák generálására. formális zene (formalized music) c. könyvében (ezt ezúttal nem ajánlanám mindenkinek, meglehetősen sok a matematika benne: halmaz és csoport elméletektől a sztochasztikus folyamatokig) erre példát is ad. mivel a példa egy meglehetősen elavult nyelvben készült, így mai pen rai örömmel vette anno, mikor supercolliderre megszülettek ezekből a valósidejű oszcillátorok.

a múltkori bejegyzést (evol-víz-ió, evolv-eau-dió) tovább gondolva amennyiben a képpontok színértékei helyett mondjuk egy hullámtábla (wavetable) oszcillátor egyes értékeire alkamazzuk az evolúciós módszert, a sztochasztikus szemlélettel szemben egy organikusabb, evolúciós oszcillátor modell állítható elő. jelen kísérletben (leginkább proof-of-concept szintjén) a múltkor látott f# program segítségével egy színusz hullámot alakítunk evolúciós lépésekkel egy fűrészfog hullámmá. a generált számsorozatokat tiszta adat (pure data) olvassa be és normalizálja hanghullámmá. a kísérlet koránt sincs befejezve, tervbe van véve egy valósidejű verzió XY kontrollal. addig is kíváncsiaknak a használt pd patch itt.