“it seems to be a superlative thing – to know the explanation of everything. why it comes to be, why it perishes, why it is.”

  — socrates (circa 400bc)

london jó szokásához híven most is hemzseg a felettébb érdekes kiállításoktól. a liverpool street-től nem messze a spitalfield piacnál az új épületekben nyílt egy új galéria – kinetica - ahol január 7-ig látható a magnetic vision kiállítás. mozgás aspektusai, mágnesesség.

a mágnesesség már püthagórasz óta foglalkoztatja az emberiséget. első említése is ott, kb. kr. e. 500-ban. leírják, hogy magnézia város-államában (innen a mágnes szó) miként vonzzák és taszítják egymást a vas darabok. első természetfeletti hivatkozásoktól ment magyarázata. ebben az elméletükben is, mint minden másikban felettébb egységesen a vibrációkra hivatkoznak, azaz, hogy a megtapasztalható világ apró rezgések összege, mely megérthető kísérletek és a tiszta matematika által. felettébb érdekes, hogy a ma fizikusai igencsak hasonlóképp próbálják a gravitációs, mágneses és nukleáris erőket egyesíteni a húrelmélet segítségével.

a mágnesesség kuriózum marad egészen amíg a kínaiak fel nem találták az iránytűt a második században. azt, hogy az iránytű mindig északra mutat william gilbert magyarázza először, a de magnesium (1600) könyvében, melynek konklúziója, hogy a föld egy hatalmas mágnes.

a xviii-ik sz. végén felfedezett faraday nevével fémjelzett elektromosság kapcsán mutatják meg, hogy az elektromos áram mágneses mezőt generál és viszont, a mágneses mezőben mozgó konduktor elektromos áramot generál. ez vezetett az elektromos motor és a generátor (dinamó) felfedezéséhez, a xx-ik sz. megszületéséhez.

a kiállító művészek között van petroc sesti esemény horizont (event horizon) (kép fenn) műve, liliane lijn mágneses koanjai, paul fryer csillagképei, bruce shapiro elektronikusan kontrollált homok mantrája, bálint bolygó naprendszerei, max eastley és rolf gehlhaar véletlenművei, juan fontanive animációi, simon uribe szexuálmágneses analógiái és jason shulman apjának földi maradványaiból kinyert vaspor lebegtetve a mágneses térben (ez utóbbi kicsit zord volt).

az előtérben pedig két felettébb érdekes könyv található, mely igazolja, hogy a mai pen rai által vizsgált területek mind többeket érdekelnek, az egyik a metacreation: art and artificial life a másik pedig az information arts: intersections of art, science, and technology (ez utóbbit egyébként mit-n belül a leonardo adta ki), mindkettőt merjük javasolni, előbb utóbb mai pen rai könyvtárának részei is lesznek.