eljött az ideje a régebben már említett relokációnak. mai pen rai milánóba át, így egy kis türelmet a kedves olvasóktól ha, nemsokára vissza.

egyik kedves olvasónk küldött egy levelet, ahol erre a bejegyzésre hívta fel figyelmünket. a levél hangvétele meglehetősen lakónikus volt, így nem nagyon tudjuk mi céllal, de ha már akkor. szóval a blog mint netart kísértetiesen emlékeztet egy régebben erős indulatokat felhozó analóg kérdésre, hogy vajh pl. a programozás művészet-e. nem mennénk itt bele részletesen mert nem [...]

előbb utóbb minden tisztes publikáció megjutalmazza hűséges olvasóit. örömmel közöljük, hogy mai pen rai birtokában van két darab felesleges jegy bobby mcferrin koncertjére ill kettő a - messze legjobb kortárs “komoly” zenét játszó zongorista és személyes kedvencünk - pierre laurent aimard barbican-beli koncertjére. mivel mi nem tudunk elmenni, és tudjuk többen is olvassák bejegyzéseinket a sirályságból, így szívesen átadjuk [...]

a mechanikus hangszerek ill. hanggernerátorok többször szerepeltek ezeken az oldalakon. a mechanikus balett témája sem áll messze a megcélzott (és néha huss mellettünk elsuhanó) tárgyalandóktól. a relatíve új és már említett kinetica múzeum úgy néz ki stafétabotot át a tate modern-től és az ica-től, gyakorlatilag már gyakrabban ott. most a mechanikus kabaré [...]

gyakori olvasóink láthatták, hogy mai pen rai elég gyakran illusztrálja bejegyzéseit graffitikkel. így mindig is akartunk egy bejegyzést írni banksy-ról, de eddig valahogy nem. ugyan már jó öt éve (mai pen rai előtti időkben) meg kellett volna tegyük, mikor shoreditch-ben a stenciljei úgy rendesen gombamód. a dolognak most az adja aktualitását, hogy a brit sajtó [...]

a tapasztalat azt mutatja, hogy az ideális bejegyzések száma az olyan két naponta egy körül van. azaz kb. heti 3-4. ha ennél ritkábban írunk vagy sűrűbben, akkor az olvasók száma csökken. érdekes megfigyelés és furcsán rezonál a múltkor említett bejegyzésben elhangzott “a kevesebb több” gondolattal. még így a blog kapcsán gyorsan megköszönjük kedves olvasónknak aki [...]

terek és hangszerek akusztikája, rezonáns és tompító szűrők, makro, mikro és nano szintű rezonancia volt a tárgya tate modernben megrendezett anyagok hangja című előadásnak. az, hogy ms matthews megint nézőként jelen volt – mint már írtuk – elég jó minőséggarancia, ezúttal a végén még borozgattunk is. amit apropó bátran javasolnánk az otthoni intézményeknek, amennyiben [...]

az egyszer már említett hang jövője szimpóziumnak tegnap volt a záró napja. ezúttal kicsivel közelebb, a queen mary college impozáns octagon-jában került megrendezésre. csak nagy nehezen jutottunk be, szociális hálóvetés. ismeretség. ez a mostani talán tényleg az egész fénypontja. szokásos teltház. az egyetem nyolcszögletű könyvtártermében ódon falak és régi kódexek között elég fura érzés a [...]

engedje meg a kedves olvasó, hogy egy kicsit elkalandozzunk, de ígérjük rögvest vissza…
ugyanis most, hogy jóformán az összes általunk olvasott kortárs zenei blog reagált joshua bell utcazenészi produkciójára, melyet a washington post hozott le, itt a helye és ideje -  bár nem bejegyzéseink profiljába – hogy hozzáfűzzük a magunkét is. az ok személyes, mondhatnók nosztalgikus. [...]

ha valakit érdekel a matematika és azon belül a játékelmélet és általában érdekli, hogy mi lesz ha társadalmi struktúrákat alapozunk formulákra ill. azokkal modellezzük az emberi viselkedést, valamint hogy miként alakítja a nobel díjas matematikus john nash paranoid skizofréniája a mindennapjait, akkor javasoljuk, hogy nézze meg a csapda (trap) című filmet. a bbc dokumentumfilmek általában [...]