“a zen hallhatósága határait különbözõleg határozzák, a fülek is különbözvén (nem a nagyságra, hanem az érzésre nézt): ha 20 rezgésnél kevesebbet teszen a húr vagy 20 ezernél többet 1″ alatt, nem hallja a középérzésű emberi fül; mint az óramutató a mozgás lassúsága s az ágyúglobis (oldalt nézve) a sebesség miatt nem létezik, amannak igen kicsi idõ múlva lévén más a képe helye a retinán, s ennek képe nem lévén elég ideig egy helyt.”

a magyar web-szféra egyik sokak által nem ismert gyöngyszeme a magyar elektronikus könyvtár. rég kiadott könyveket scannel-nek be és bocsátják a nagyérdemű kezébe. egy kicsit olyan mint a google ominózus könyv projektje, szép magyar felhangokkal.

minap különösen megörvendtünk, amikor felfedeztük, hogy a bolyaiak zeneelméletérõl szóló könyv is immár online olvasható, így gyorsan át is rágtuk magunk rajt, merthogy ha már matematika. felettébb érdekes olvasmány, mindenkinek javasoljuk (mondjuk inkább történelmi dokumentum, mint összhang vagy akusztikai szakkönyv gyanánt). ami különösen kellemesen rezonált, azt a könyvbõl vett fenti idézet illusztrálja. bolyaiék korában a mai értelemben vett “hang” zen-nek hívatott. elolvadván…