nothing is real — the beatles, strawberry fields forever

ugyan a babilóniak már kr. e 3000-ben használt számrendszeréből is sok hagyományozódott ránk (gondoljunk példának okáért az időre, erre a fura hatvanas számrendszerre (1, 10, 60, 600, 3600)), ám a számrendszerük sajátságos hibrid - pozicionális (akár a ma használt) és additív (mint pl. a római) elegye sok esetben félreolvasásra adott lehetőséget. a félreérthetőség elkerülésére vezették be a szeparátor vagy még inkább helyköz jelet, amivel az adott pozíción hiányzó számot ill. számnak a hiányát jelölték. íme az emberi kultúrtörténet első nulla manifesztációja.

persze ez nagyon messze áll attól, mint amit ma értenénk zérus alatt, itt ugye ez tényleg csak helyközként működik, így például az, hogy egy számból önmagát kivonva ezt a helyköz szimbólumot kapnánk, no az soha nem jelenik meg. továbbá a semmi, ill. a nemlét analógiája sem jelenik meg, pusztán egy számolási technika, mankó.

a maja kultúrában is hasonlóképpen megjelenik (i.sz. 500-925) a nulla jel, érdekes módon itt nem a számvitel mentén, hanem pusztán esztétikai céllal. a számoknak megfeleltetett ábrákkal leírt dátumok kiegyensúlyozatlanok lettek volna amennyiben a nulla nem lett volna reprezentálva (pozicionális számrendszer). a tátongó űr betöltése a mögöttes hitvilágot szolgálja.

a babilóni és a maja kultúrák megsemmisítése megakadályozta, hogy ők legyenek a nulla elterjesztői, így ez a harmadik rátalálóra, az indiai kultúrára várt. az indus völgyét belakó hinduk írásos számrendszerére az első példák kr. e 350-ből maradtak fenn. a brahmi számok rendszere még ma is misztérium ugyan, ez valószínűleg annak oka, hogy korábbi számrendszerekből ered, melyek idő közben eltűntek. az érdekessége az indiai számrendszer fejlődésének az a pont, mely kb.  kr. szerint 594-ben következik be, amikor a korábbi szimbólumokat újrahasznosítva alakítják ki első pozícionális számrendszerüket. ellentétben minden őket megelőző civilizációval itt az új paradigma nem jár új szimbólumrendszerrel.

mint eddig is láttuk, a pozicionális számrendszer szükségszerűen maga után hozza a nulla megjelenését, aminek első indiai írásos emléke kr. sz. 458-ból ered, de számos indirekt bizonyítékunk van arra, hogy már kr. e. 200-ban is használták. ekkor a zérus jele még egy pont, melyet később felvált a ma is ismert kerek szimbólum a “0″, mely ekkor kína felé veszi útját és elindul világhódító körútjára.

ugyan az indiai nullát ugyancsak egy szám hiányának jelölésére vezették be, az indiai kultúrában meglepő gyorsasággal teljes értékű számmá nőtte ki magát. i.sz. 628-ban az indiai matematikus brahmagupta így is definiálja; az az érték, melyet egy számból önmagát kivonva kapunk. ugyanekkor bevezeti és definiálja a nullával történő kivonás, összeadás, szorzás és osztás fogalmait is. egészen megdöbbentő, hogy definiálja a végtelent is, mint a nullával való osztás eredményét!

a helyköz fogalmának teljes értékű számmá alakulásával párhuzamosan,  a bindu - a nulla - fogalma metafizikai tartalomváltozáson is keresztül megy. a bindu írja le a legjelentéktelenebb geometriai objektumot, a pontot, azt a kört mely olyannyira kicsinyítődött, hogy már megegyezik önmaga középpontjával, nélkülözvén minden kiterjedést. ugyan megjelenésében csak egy pont, de épp ezért szimbolizálja a megteremtés előtt álló világegyetem lényegét, azét mely tiszta potenciál, amiből minden kialakulhat. a kreatív potenciált egy egyszerű analógiával szemléltették is; mivel a pont elmozdulásával vonalat von, a vonalak mozgásaikkal síkokat rajzolnak a síkok elmozdulásai pedig az észlelhető három dimenziót metszik ki, így bindu a semmi, amiből minden.

a semmiből generált valami koncepciója a bindu-t számos meditációs ábra közepébe veti, a tantrikus meditációban a meditáló az ábrán az egész teret kezdi el szemlélni és átérezni, ahonnan alakok és vonalak sokasága vezeti a központi fókuszba a pontba. és persze ez az út visszafele is végig járható a pontból keletkező mindenségre reflektálva, a sriyantra különböző geometriai formáira fókuszáló szem és elme tökéletes kovengerciáját előidézve mindenen túl.