két kérdésben kérnénk szakértő vagy műkedvelő olvasóink véleményét, tippjeit :-

a minap szertartásszerűen végignéztük kubrick összes filmjét és még mindig úgy gondoljuk, hogy a sokak által éltetett odüsszeia bizony egy felületes szösszenet, és a riposzt fényében el is. node itt most nem. a ragyogás azonban újfent, bár ezúttal nem a folyosókon tekerő tekergő kölök és a minták játéka, hanem a hang. és a zene. minden darab egy korszakunkat, carlos moog-jától kezdve, bartóktól ligetin át egész penderecki-ig. pár évvel ezelőtt a ligeti darab jött volna át mint kedvenc, talán ugyanaz minket mint kubrick-ot, valószínűtlenül idegen hangzás. ligeti klaszterei és hangözönei számunkra talán az atmosphères-ben jönnek át legjobban, a dallam, harmónia és ritmus felszámolása után megmaradó hangszín és textúra nagyon ott. de itt a kubrick-i választás azért is szerencsés, mert ligeti korai darabjai bartók korai műveinek egy logikus folytatásai és az itt felhangzó bartók darab hasonlóképp egy előjegyzés nélküli és folyamatosan változó metrumban (ill. hiányában). a fúga aranymetszésbeli burjánzása pedig egy régebbi cikket, nem utolsó sorban pedig mivel mi éveket a forgatás helyszínén, így…

node.

az első kérdés – vajon miért is választott kubrick annyi magyar zenét a filmjeiben?

…

a fenti képen ábrázolt épület az adobe főhadiszállása. azok a fura szemaforok az épület tetején pedig egy állandó installáció részét képezik, itt lehet megnézni őket működés közben. szóval ez az installáció egy kódolt üzenetet sugárzott, amit végül a szilikonvölgyből ketten megfejtettek. nekünk eleve meglehetősen tetszik az ötlet, a mű entrópiájának ilyetén módon struktúrálása és újabb szemantikai hálóba helyezése és hasonlóképp figyelemreméltó a kódolt üzenet megválasztása, különösen a regénybeli kommunikáció és hatalom párhuzamának fényében.

a műbe ugyanis thomas pynchon the crying of lot 49 című műve sifírozódott. tudjuk, hogy van magyar fordítása, de szánt szándékkal nem a magyar címet, mert az már címben gyilkol. szóval egyrészt ez egy hihetetlen erejű könyv, másrészt itt is temérdek magyar referencia kerül elő, talán nem annyi mint másik könyvében az against the day-ben (lásd például ezt az oldalt, mert a tiszai nagyszálló portását ugye nyilván miklósnak)…

próbáltunk utánajárni, a bl-ben is minap a leplet lerázandó, de pynchon úr titkolódzása nem segítette munkánk, szóval a második kérdés a tisztelt olvasőkhoz itt is – miért?